PÉCSI HÍRHATÁR - Vizeink levegő után kapkodnak!

PÉCSI HÍRHATÁR
   
 2019.11.18.
 Hétfő
Ma Jenő napja van.
Holnap Erzsébet napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2019. 02. 02. 21:24     


Vizeink levegő után kapkodnak!
Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis hagyjuk, hogy állapotuk egyre romoljon.

A vizes élőhelyek megóvása Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladat, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt.

 

A katasztrófák 90 százaléka vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk.Ennek ellenére vizes élőhelyeink egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon. Mint Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója elmondta, az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizes  élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb, és 1970 óta a vizes élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83 százalékkal zsugorodtak.


Kitért arra is, hogy Európában sem túl rózsás a helyzet. Az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40 százaléka egészséges. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, melynek több mint 90 százaléka elpusztult mára - ez természetesen a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte.

Hogy hogyan jutottunk ide? Olyan emberi tevékenységeken keresztül, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. A lengyelországi Białka folyó és ártere például - amely nem is olyan régen még kiemelkedő természeti szépséggel és vadvilággal büszkélkedhetett - megsínyli a nem fenntartható árvízkezelést. Egyik napról a másikra kotrógépek vették át az élővilág helyét, és a folyót felismerhetetlenné változtatták, számos védett, ritka fajt veszélybe sodorva ezzel.


Az Isonzó folyó és vízgyűjtője egy azon kevés területek között, ahol a márványpisztráng (Salmo marmoratus) él. Hegyi folyóként az Isonzó kedvező a vízerőművek telepítésére, ami viszont - bár zöld energiaforrást biztosít - rendkívül káros hatással van az élővilágra. A természetromboló hatás ellenére a folyó medencéjében számos kisebb vízerőmű található, ami látványosan átalakította a medence bizonyos részeit - ráadásul a folyón további vízerőművek építése van tervben.


Egyértelmű tehát, hogy vizeink állapota egyre romlik, ráadásul most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe - elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig - éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több, a szabályozást megvédő vélemény érkezzen. A WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt.


Van azonban remény arra, hogy a vizes élőhelyeket érintő természetkárosító emberi tevékenységek mértéke csökkenjen. Bizakodásra ad okot például az Európai Bizottság friss döntése, mely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Donana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. A nemzeti park a vándormadarak egyik legfontosabb európai pihenőhelye, valamint a világ legritkább macskaféléje, az ibériai hiúz otthona.


A szlovéniai Mura-szakaszra tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett,ugyanis a 2018 tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón.


Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja. A holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal holtág és környezetének ökológiai állapota is javul.

(Foto:Matevz Lenarcic)


További hírek

  Messziről magasra
2019. 11. 17. 22:26 pecsi-hirhatar.hu
  Erősödő Civil Közösségek pályázat újra
2019. 11. 16. 21:02 pecsi-hirhatar.hu
  Saját receptek az étlapon
2019. 11. 15. 23:30 pecsi-hirhatar.hu
  Kemény anyag, puha tartalom
2019. 11. 15. 23:17 pecsi-hirhatar.hu
  Első fokon börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték
2019. 11. 13. 02:37 pecsi-hirhatar.hu
  A cél a gazdag élővilág megőrzése
2019. 11. 12. 02:54 pecsi-hirhatar.hu
  Hit nélkül nem lehet
2019. 11. 11. 02:41 pecsi-hirhatar.hu
  Ruhabörze és ingyenes tanácsadás
2019. 11. 10. 02:42 pecsi-hirhatar.hu
  Gyökeresen átalakul Európa felsőoktatása
2019. 11. 09. 02:43 pecsi-hirhatar.hu
  Megalakult a Pécsi Német Önkormányzat
2019. 11. 08. 22:18 pecsi-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport